Fogyasztás helyett megtakarítás

A Vakmajom posztját továbbfűzve Ésik írt egy hosszabbat a gazdaság általános állapotáról (kommentben), melynek az egyik tétele, hogy a gazdaságból kivont (és nerbe kilopott) pénz miatt az embereknél nem maradt elég forrás ahhoz, hogy a fogyasztás nőni tudjon. Ez gátja a gazdasági növekedésének, cserébe viszont van infláció, mert a cégeknek nincs más lehetősége mint az áremelés, hogy az alacsony fogyasztás miatt valahogy kitermeljék a költségeiket. Ez a minden gazdaságpolitikus rémálma, a stagfláció.

A fenti gondolatmenethez tennék egy kiegészítést.

A fogyasztás szűkülése nem csak a háztartások nagy részének pénzhiánya miatt történik, hanem azért is, mert akinek van pénze az inkább megtakarít. Az alábbi képen a befektetési alapokban lévő pénz mennyiségének változása. (Portfolio)

Látható, hogy 2022 nyarától jelentős emelkedésnek indult a kezelt vagyon, két év év alatt megduplázódott (!!!) 8 ezer milliárdról 16 ezer milliárdra.

2022 tavaszán a kormány csilliárdokat vágott hozzá a lakossághoz a választások előtt. Ennek egy részét nyilván elköltöttük, egy része viszont elkezdett beáramlani a befektetési alapokba. Ezt a folyamatot aztán a kormány tovább generálta először az infláció felfújásával, majd pedig az infláció követő állampapírok bevezetésével. A 2023-as 20%-os infláció a lakosság egy részét kifosztotta, a vagyonnal rendelkező részét viszont ritkán látott mértékű biztos hozamhoz juttatta.

Aki eddig is tudatosan kezelte a pénzügyeit, az elégedett lehetett, hogy megőrizte a vagyonának értékét, a kiemelkedően magas infláció pedig olyanokat is a különböző megtakarítási formák felé terelt, akik eddig nem foglalkoztak ezzel.

Ők ráadásul rögtön jó élményekkel indítottak, hiszen elég volt vagy állampapírba, vagy ha valaki bizalmatlan volt, akkor kötvényalapokba fektetni a pénzt és máris 20% körüli hozamokról lehetett beszélni. Igen - igen, ennek nagy részét elvitte az infláció, de érdemes figyelembe venni, hogy az infláció a különböző keresetű háztartásokat különféleképpen érinti. Ha egy család havi bevétele mondjuk 500 ezer forint és abból elmegy havonta 400 ezer a mindennapi megélhetésre, akkor a 20% infláció azonnal felemésztette a szabad forrásokat. Ha a család másfél millióból gazdálkodik, a havi 600 ezres költsége pedig felmegy 750-re, az kellemetlen, de nem katasztrófa (a példa az arányok érzékeltetésére szolgál).

Visszatérve a befektetésekhez. Átlag felhasználó tehát, aki betette a megtakarítását állampapírba szép hozamot ért el és ezzel viszont pénzügyi tudatosságot is tanult. A 20%-os hozamú kegyelmi év lejárt, a pénzt akár ki lehetett venni állampapírból, de az értékpapír számla már meg volt nyitva, hát akkor be lehet fektetni másba. A pénzügyi szolgáltatók pedig kiemelt figyelmet fordítanak a pénz megtartására és újabb lekötésére.

A kötvényalapok és állampapírok ideje lejárt, de a piacon mindig vannak lehetőségek, a jelenlegi befektetési környezet pedig támogatta is a pénz visszaforgatását. Az OTP idén emelkedett 19%-ot, a Telekom 58-at, de ha valaki felült a mesterséges intelligencia vonatra akkor az Nvidia 140%-ot. Persze nagyon kevesen vesznek közvetlenül részvényeket, de ezeknek az emelkedése leképződik az ezzel foglalkozó befektetési alapokban is. Aki pedig azt látja, hogy heló, ha egy kicsit figyelek a pénzemre (meg egyébként is felhívnak negyedévente a bankból, hogy 20 percben átbeszéljük mi a helyzet), akkor ismét berakom valahova és tessék növekedni fog a vagyonom.

A megtakarítást ráadásul a kormány úgy ösztönzi, hogy a pénz ne mozogjon a befektetések és a fogyasztás között, hanem hosszútávon is befektetésekben maradjon.

A legtöbb megtakarítási formát terheli a 15% árfolyamnyereségadó, plusz ehhez hozzájön még a 13% szochó. A nyereségedből 28%-ot elvisz az állam. Ezt viszont meg lehet úszni, ha az ember nyit egy tartós befektetési számlát (TBSZ) ott tartja a pénzét öt évig és hopp már nincs is adó.

Vagyis a kormány két irányból is erősítette azt a folyamatot, hogy aki tud megtakarítani az kösse le pénzét és ne fogyasszon. Egyrészt tömegeket vezetett be a befektetési piacra az inflációkövető állampapírral, majd pedig az adópolitikájával a beáramló tőkét TBSZ számlákon tartja. Az már egy külön bónusz hogy a "szuperállampapír" kifutása után bármelyik random magyar részvényalap idén 20% hozamnál tart, így a pénzek újra lekötését a piac is támogatta.

A fogyasztás visszaesése tehát nem csak amiatt van, hogy a lakosság nagy részét a fidesz hazavágta az inflációval, hanem amiatt is, hogy akinek van pénze az inkább megtakarít. Először azért mert a kormány rávette őket erre és a hosszú távú befektetések felé terelte, utána pedig azért mert látták, hogy ez nekik jó.